A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Konjunktúrafelmérés 2022 kiadványa május 31-én került bemutatásra. A rendezvényre a Kamara Lövőház utcai épületében került sor, melyen részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter úr is. Kiderült a felmérésből az a nem meglepő tény, hogy a külső kockázatok mérséklik a magyarországi német vállalatok gazdasági várakozásait.
A szóban forgó cégek értékelése szerint a növekedési kilátások jelentősen mérséklődtek. Ennek ellenére idén is – bár visszafogott mértékben – üzleti és gazdasági bővülésre számítanak.
Felmérés a régió 16 országában
A DUIHK Konjunktúrajelentése bemutatja a Kamara tagvállalatai és más külföldi befektetők körében végzett felmérés eredményeit. 2006 óta a közép- és kelet-európai régió 15 más országában is végeznek azonos tartalmú felmérést az ott működő német külkereskedelmi kamarák, így a Konjunktúrajelentés módot ad nemzetközi összehasonlításokra is.
Sávos András, a DUIHK elnöke emlékeztetett arra, hogy „Magyarországon közel 3000 német vállalat működik. Amelyek több mint 220 ezer embert foglalkoztatnak, és a vállalati szféra bruttó hozzáadott értékének közel egyhatodát adják. Ebben a kiterjedt kapcsolati hálóban folyamatosan cserélődnek a vélemények és tapasztalatok. – Pozitívak és negatívak egyaránt –, amelyek a befektetési döntéseket is befolyásolhatják. Akár ágazati határokon át is” – tette hozzá. A gazdaságpolitikai kerettel kapcsolatban elmondta. “Meggyőződésünk, hogy Magyarország versenyképességét hosszú távon a piaci alapú eszközök szolgálják a legjobban. Amelyek tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a magyar és a külföldi vállalatok számára”.
Tényezők, amelyek befolyásolják a befektetőket
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint fontosak az olyan felmérések, mint a DUIHK konjunktúrajelentése. Mert a statisztikai tényadatokon túlmutatva tükrözik azokat a “puha tényezőket”, amelyek képesek befolyásolni a befektetők hangulatát és döntéseit. A német-magyar gazdasági kapcsolatokat válságállónak nevezte, de hozzátette, hogy azok minősége az elmúlt években megváltozott. A miniszter szerint az együttműködést a termelés mellett egyre inkább olyan területek is jellemzik, mint a kutatás-fejlesztés, az innováció, a felsőoktatás és a szakképzés.
A DUIHK Konjunktúrafelmérés 2022 azon eredményét, mely szerint a vállalatok 88 százaléka ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínként, a pénzügyminiszter úgy kommentálta: “Azon dolgozunk, hogy elérjük a 100 százalékot”. Varga részletesen kitért a magyar gazdaságpolitika előtt álló legnagyobb kihívásokra. Véleménye szerint ezek közé tartozik az infláció és ezzel kapcsolatosan a kamat- és hozamszint emelkedése. Amely nemcsak az állam, hanem a vállalatok számára is drágítja a finanszírozást. Magyarországnak ezért stabil és fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, – mondta. A költségvetési hiányt már idén 4,9%-ra, 2023-ra pedig 3,5%-ra szeretné csökkenteni. A 2022. évi gazdasági növekedés mértéke a miniszter szerint négy százalék körül lehet.
Az üzleti környezet minősége
A DUIHK konjunktúrajelentése nemcsak a gazdaság alakulását vizsgálja, hanem részletesen foglalkozik az üzleti környezet minőségével is. Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs vezetője és a tanulmány szerzője különösen a munkaerőpiaci folyamatokra tért ki. A szakképzett munkaerő hiánya nem enyhült – épp ellenkezőleg. A válaszadók kétharmada elégedetlen, ami több, mint a régió legtöbb más országában.
Mindehhez súlyos bérnyomás társul: a vállalatok idén átlagosan tíz százalékos bérköltség-emelkedésre számítanak. Ami a kamara szerint a valóságban akár még ennél is magasabb lehet. Wölfer úr ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem kifejezetten magyar probléma, hanem a régió számos országát érinti.
Ami az üzleti környezetet illeti, számos, az elmúlt években tapasztalt pozitív tendencia 2022-ben is
folytatódott, a felmérés szerint. Így például az adórendszer megítélése ismét kedvezőbb lett. Az elmúlt évek fokozatos javulása után a kelet-közép-európai régió átlaga felett van. Ugyanez vonatkozik többek között az infrastruktúra színvonalára vagy a kutatás és fejlesztés feltételeire.
Kockázatok az energia- és nyersanyagárak emelkedésében
Az aktuális európai és világgazdasági fejlemények és válságok a magyarországi vállalatokra is hatással vannak. A cégvezetők jelenleg az energia- és nyersanyagárak emelkedésében látják a legnagyobb kockázatot, de egyre inkább az árfolyamot is rizikónak tekintik. Ennek tükrében idén jóval több vállalat (kétharmaduk) az euró bevezetése mellett „szavazott”. Varga Mihály pénzügyminiszter azonban kérdésre válaszolva visszafogottan nyilatkozott. Szerinte jó gazdaságpolitikát az euróval és anélkül is lehet csinálni.
A Konjunktúrafelmérés 2022, valamint a korábbi évfolyamok ingyenesen letölthetők a DUIHK honlapjáról, ide kattintva >>
