A Store Insider és a PPH Media által megrendezett Greenview 2023 hulladékgazdálkodási konferencia során, mely a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai támogatásával jött létre, rengeteg hasznos információ hangzott el. A november 9-i rendezvény kerekasztal beszélgetésein és a szünetekben sarkosabb vélemények is formálódtak.
2024-től gyökeres változások jönnek a hulladékgazdálkodási rendszerben, melyek egy része már ettől az évtől is él. Mint például a kiterjesztett gyártói felelősségvállalás (EPR) új szabályozása. Januártól pedig indul a kötelező visszaváltási rendszer (DRS); az ESG; illetve a hazai hulladékgazdálkodási koncesszióval megvalósuló változások.
A konferencián képviseltette magát a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szegmens. Gépgyártók; tanácsadók; egyetemek és civilek; a törvényalkotó és a versenyhatóság is, valamint az FMCG teljes spektruma: gyártók – márkák és kereskedők.
Az új EU-s szabályozás háttere
Dr. Somfay Dorottya a PPH Media business unit directorának megnyitója után az első előadást dr. Nagy Márta az Energiaügyi Minisztérium- helyettes államtitkára tartotta. Adatgazdag beszámolójában felvázolta az új EU-s szabályozás hátterét. Számos konkrét országra kitérve, majd ismertette a hazai koncessziós szabályozás legfőbb elemeit.
A szakmai eseményen rengeteg hasznos információ és vélemény cserélt gazdát a szabályozási háttérről, a hazai begyűjtési rendszer változásáról, a greenwashing elleni fellépésről, új technológiákról és jó gyakorlatokról, mintegy 20 előadásban és kerekasztal-beszélgetésben.
Sárosi Eszter a Greenius alapítója szerint az új rendszer (az EPR és a koncesszió) nem fenntarthatósági, hanem adóügyi kérdés lett. Semmi köze sincs a környezetvédelemhez. A szisztéma elmondása szerint ráadásul fordítva is működik. Részletszabályozással kezd és onnan építkezik visszafelé.
Sokkoló adatok és EPR díjtételek
Vörös Attila a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének főtitkára előadásában sokkoló adatokat és EPR díjtételeket sorolt fel. Egy mondata pedig iparági summázatként is felfogható. Tőlünk nyugatabbra a gyártóknak van beleszólásuk a hulladékgazdálkodási rendszerbe, hiszen ők finanszírozzák azt, ám ez nálunk egyelőre nem valósult meg. A kormányzat által meghatározott díjtételek kapcsán pedig kiemelte: lassan olcsóbb lesz külföldön termelni a hét-kilencszeres költségnövekedés miatt. A befizetendő díjak összessége, nagyságrendileg eléri az élelmiszergyártói ágazat éves adózott eredményének felét.
Természetesen szó volt a közelgő DRS rendszerről is. A kereskedőknek erősíteniük kell az edukációra vonatkozó kommunikációt a kérdésben, hogy a fogyasztó használja és éljen a visszaváltási rendszer lehetőségével. Másrészt, hogy csak regisztrált csomagolóanyagokat váltson vissza – fogalmazott Zombory Csilla a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. minőség és környezetirányítási vezetője.
Viszkey György a CSAOSZ társelnöke, előadásában a hazai EPR rendszer szabályozását és a szakmával való egyeztetés hiányát kritizálta. Majd hozzátette: az EPR rendszerek, 2002 és 2011 között működtek itthon, melyet 150 millió forintból hozott létre az ipar.
Greenwashing
Nem lehet eleget beszélni a greenwashingról. Egy 2020-as adat szerint a cégek 42 százaléka hamisan használja a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket. Nagy vita alakult a gyártók, márkák, illetve a fogyasztók fenntarthatósági felelősségével, a márkák üzeneteivel kapcsolatban. Ám Greenview 2023 hulladékgazdálkodási konferencia zárásaként elhangzott végszó magáért beszél: a fenntarthatóság megvalósítása egymás nélkül nem megy.
(forrás: Store Insider)
Tekintse meg a helyszínen készített képeinket!
