Nagy Miklóssal a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárával beszélgettünk arról, milyen volt a tavalyi év a CSAOSZ, illetve a hazai csomagolóipar számára. Amennyire ez most a beszélgetésünk idején, január végén értékelhető?
A CSAOSZ szempontjából összességében eredményes és sikeres évnek lehet tekinteni. Hozzávetőleg 10 százalékkal bővült tagvállalataink száma. Pénzügyileg is meg tudtuk őrizni az egyensúlyt, nem kellett semmilyen rendkívüli intézkedést hozni. – Ilyen sikeres évünk ebből a szempontból rég volt.
Ha szakmai oldalról közelítjük meg, akkor év elején a munkatervet úgy gondoltuk át, hogy választási év lévén az év első felében, vagy az első háromnegyed évében jelentős új jogszabályok, jogszabályi tervezetek megjelenésére nem lehet számítani. Ugyanakkor pedig égetően szükséges lett volna már ezeknek a jogszabályoknak a megjelentetése. – Itt vissza kell lépnünk pár évet.
2018-2019-ben megjelentek az új irányelvek, vagy módosításra kerültek a korábbiak, amelyeknek 2021-22-es határidővel kellett volna Magyarországon hatályba lépni.
Maga a szövegszerű átültetés általában meg is történt időben, a legtöbb rendelkezés a hulladéktörvényben jelent meg. A SUP kormányrendeletek is elkészültek. De például a (hulladéktörvényben leírt) kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének, vagy a régóta tervezett italcsomagolás kötelező visszaváltási rendszerének a részletszabályai nem lettek kihirdetve. Jól számítottunk, utólag beigazolódott, csak október-novemberben kerültek ezek tervezetei társadalmi egyeztetésre. Augusztus-szeptemberben írták alá a koncessziós szerződést a hulladékgazdálkodásra.
Hogyan látja a CSAOSZ, mikortól lesznek érvényesek, kötelezőek ezek a hazai csomagolóipar cégei számára?
Ezzel a koncesszióval eléggé szoros összefüggésben van a kiterjesztett gyártói felelősség és a visszaváltási rendszer, merthogy a koncesszor feladata ezt megoldani, üzemeltetni. Ezek – mint említettem – október-novemberben jelentek meg, de csak tervezetben. Már január végén vagyunk, és még nincs meg ezeknek a tervezettnek a véglegesítése, vagy esetleg egy új változata. Valószínűleg új változatról kell beszélni, mert két, két és fél hónap telt el a tervezetek bemutatása óta. Ha akadálytalanul elfogadásra került volna, akkor már rendelkezésre állna.
Jól tudom, hogy a MOL nyerte el a koncesszori jogot? Ebben az átmeneti időszakban, amíg a részletszabályok nem kerülnek kihirdetésre, a Nemzeti Hulladék Ügynökség az illetékes?
Igen, addig nincs változás. A MOL ugyan elnyerte a koncessziót, de még nem történt meg a tényleges piacra lépés. A MOL feladata az EPR-rendszer, – ez a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere – és a visszaváltási rendszer üzemeltetése. Az EPR-rendszer bevezetésének ma tervezett időpontja 2023. július 1. Tehát a MOL egyelőre, hogy úgy mondjam, felkészülési időben van, addig minden marad a régiben. Minden a termékdíjas szabályozás alapján működik. Július 1-től, ha nem lesz halasztás, akkor belép az EPR-rendszer, és akkortól válik ő jogilag is kötelezetté, hogy a hulladékgazdálkodást felügyelje, és a felelőssége akkortól indul.
Hogyan informálta / informálja a CSAOSZ az érintetteket a várható változásokról?
A tavalyi év elején nagyon sok szakmai programot szerveztünk. Kezdtünk kihelyezett tanfolyammal, termékdíj tréninggel. Utána folytattuk egy szakmai nappal a Sirha Budapest kiállításon. Bekapcsolódtunk a Logisztika Napja rendezvénysorozatába. De a legnagyobb vállalkozásunk a júniusban megrendezett nemzetközi, Újrahasznosítás szemléletű csomagolástervezés című konferencia volt. Amihez a Packaging Design for Recycling kiadvány fordítása is el kellett készüljön.
De nemcsak lefordítani, hanem magyar szempontból szakmailag is lektorálni kellett az eredeti kiadványt. Ami ráadásul egy osztrák tanulmánynak a Csomagolási Világszövetség általi felkarolása és átdolgozása volt. Végül a számok azt mutatták, hogy ez egy nagyon fontos, előremutató program volt.
Idén február 22-én pedig, ugyancsak a budaörsi Holiday Inn szálló különtermében tervezünk egy konferenciát a jogszabályi változásokról. Kaptam is kritikát, ahogy meghirdettük, egy órán belül, hogy túl korai. Hiszen nincsenek meg még a kapcsolódó kormányrendeletek. Sem az EPR-, sem a visszaváltási rendszernek nincs meg a végső változata, akkor miért beszélünk róla? De ha július elsejétől indul, akkor máris késésben vagyunk, függetlenül attól, hogy nem a végsőt fogjuk elmondani.
Ráadásul február 22-ig még kihirdetésre kerülhet a jogszabály.
Még meg is jelenhet, de ha nem július 1., hanem január 1., akkor is örüljünk neki. Mert akkor nem négy hónap alatt kell összerakni valami rendszert, ami esetleg még finomodik, hanem legalább van rá 10 hónapunk.
Úgy gondolom, hogy a négy hónap az nagyon kevés. Megvan a koncesszor, marad a termékdíj törvény, lesz EPR-rendszer, aki odafigyel, esetleg tudja ezt. De hogyan fog ez működni? Kompletten más adminisztráció kell az egyikhez, mint a másikhoz. Nem ugyanaz a tárgyi hatály például. Tehát erre már most fel kell készülni.
Közben Szlovákiában már bevezették 2022. január 1-től, 6 hónap türelmi idővel az italos fémdobozok, üveg- és PET palackok visszaváltását, 15 cent/darab összeggel. Jól tudom, hogy erre van valamennyi haladéka hazánknak? – De nyilván az EPR-rendszerrel ez élesedik Magyarországon is.
A visszaváltási rendszert 2024. január elsejétől tervezi indítani a MOL. Azzal együtt, hogy még nem indult be az EPR-rendszer, és mindenféle bizonytalanságok vannak, úgy tudom, hogy bizonyos áruházláncok már telepítik az első automatákat. Lehet, hogy ez most pilot-projekt, de a visszaváltási rendszer teljesen eldöntött, elhatározott cél. Annyit már a tervezetekből látunk, hogy itthon ez 50 forint lesz.
Azt is látjuk, hogy ez nagy adminisztratív terhekkel és költségekkel jár. Lényegében a palackozók fogják megfizetni az automaták árát. Mert rögzítve van a csatlakozási díj az egyszer használatos italcsomagolások estében. Tehát a PET palackokra, az alumínium dobozokra és az üvegpalackokra, mint egyszer használatos italcsomagolások, lesznek kötelezőek a visszaváltási díjak. Ezekre háromféle fizetési kötelezettsége lesz a gyártónak.
Mégpedig?
A csatlakozási díj, a szolgáltatási díj és a visszaváltási díj. A visszaváltási díj az egyszerűbb, mert azt majd beépítik az árba, amivel növelten kapja meg a kereskedő az árucikket, majd eladja, beszedi, és visszakerül az összeg.
E mögött azonban jelentős adminisztráció lesz, a jelenlegi elképzelések szerint. Amikortól hatályba lép a visszaváltási rendszer attól kezdve megváltoztatott vonalkóddal lehet csak ezeket az italcsomagolásokat forgalomba hozni. Magyarul, ha tegnap vettem, akkor annak a vonalkódja más lesz, mint ha jövő január elseje után veszem. Pontosan azért, hogy egy ilyen első kiszűrési lehetőség legyen. Erre is megfelelő felkészülési idő kell, hogy biztosan kifusson az a csomagolószer mennyiség, amelyen a régi vonalkód van feltüntetve. Illetve logisztikailag is fel kell készülni. Az áruházból vissza kell venni, és így tovább. Nem tudom, hogy lesz-e erre átmeneti rendelkezés.
Tehát, megint az eredeti gondolathoz visszatérve, a tavalyi első félévünket úgy terveztük, hogy tájékoztatjuk a szakmát az előttünk álló feladatokról. A második félévben pedig vártuk a jogszabályokat. Ám ezek késlekedése miatt a novemberre tervezett konferenciát le is kellett mondanunk, mert nem tudtunk volna miről beszélni.
Azért volt csak önmagában a Hungaropack díjátadó, és nem a konferencia záróakkordjaként?
Igen. És azóta a Hungaropack díjazottak nyertek öt WorldStar díjat. A Hungaropack Student versenyre pedig tavaly rekordszámú, hozzávetőleg hatvan nevezés érkezett, ami még soha nem volt korábban. Ezek indultak most a WorldStar Student világversenyen, ahol a Soproni Egyetem hallgatója, Antal Natália, speciális oklevelet kapott. Ami azt jelenti, hogy az arany, ezüst és bronz érmesek után következő tíz legtöbb pontot elért diák egyikeként kapta meg a „Certificate of Merit” elismerést. Én mondjuk kiválósági oklevélnek mondom. Úgyhogy ez már rendkívüli.
Igen.
Ez egy kiváló eredmény. Mert a többiek a Certificate of Recognition, oklevelet kapták, amelyekre ugyancsak nagyon büszkék vagyunk, hiszen azok kapják ezt, akik 50 százalék plusz egy szavazatot kapnak.
Azért szerte a világból érkezett pályázatok közül ez is egy nagy dolog.
Igen, én is szerettem volna ilyen oklevelet kapni diákkoromban.
Ennyit a tavalyi év sikereiről. Idén pedig már meg kell jelenjenek ezek a jogszabályok. Most továbbra is várakozási időszakunk van. Ha az eddigi terveket tartani fogja a kormány és a MOL, akkor július 1-től az EPR-rendszer, jövő január 1-től pedig a visszaváltási indul.
Az EPR-rendszer nagy változást fog hozni, mert ez azt jelenti, hogy a termékdíj törvény mellé belép az EPR. A termékdíj, törvényben a csomagolószer a kötelezett, tehát a zacskó, a doboz, a pántszalag, stb. Az EPR-rendszerben a komplett csomagolás. Ez azt jelenti, hogy például a folyamat során egy keksz bekerül az elsődleges csomagolásba, majd a hullámpapírlemez doboz gyűjtőbe, amelyen van tapadószalag, címke. Az egész rákerül egy rakodólapra, amit nyújtható fóliával rögzítenek.
Itt a gyártó, a csomagolás megvalósítója lesz a kötelezett. Úgy szól az előzetes elképzelés, hogy az EPR díj a termékdíjból levonható. Ami azt feltételezi, hogy a termékdíj magasabb, mint az EPR díj. Egyelőre, a jelenlegi elképzelések szerint, a termékdíjtétel nem változik, tehát jellemzően a 19 és az 57 forint marad kilogrammonként. Ebből kellene levonni hasznosítási díjat. Ha alapesetet veszünk figyelembe, a fólia gyártója, vagy a fólia nyomtatója termékdíjjal együtt leszámlázza azt a keksz gyártójának. Aki becsomagolja, belföldön forgalomba hozza, majd megfizeti a MOL-nak a EPR-díjat, a hatóságnak pedig adatot szolgáltat.
De amikor megvette a csomagolószereket, mindegyikre megfizette a termékdíjat, tehát szeretné visszakapni a termékdíj és az EPR díj különbözetét. Azonban alapesetben nincs rendelkezés a visszaigénylés formájáról.
A kekszgyártó a NAV-tól kérheti vissza a differenciát, és nem a gyártótól. Vagy ha tőle, jó lenne valahogy jogilag rendezni. Mi ezt nem olvastuk ki pillanatnyilag a jogszabályból.
Abban az esetben, ha ő átvállalással veszi meg a fóliát, tehát nem fizeti meg előre a termékdíjat, akkor egyszerűbb a dolog. Mert nála összpontosul, nála van a fólia, ennyi a termékdíja, ennyi az EPR díja. Forgalomba hoztam, a különbözeti termékdíjat ide, az EPR díjat oda és akkor tiszta sor.
Mit takar ebben az eseteben a termékdíj átvállalás?
Ebben az esetben a kekszgyártó vállalja át a nyomtatott csomagolóanyag termékdíját. Az alapeset az, hogy a nyomda termékdíjjal együtt adja el neki. Az átvállalás azt jelenti, hogy nem fizetek neked termékdíjat, megkötjük a szerződést, és nálam keletkezik a kötelezettség. Ez azért jó, mert csak a különbözetet fizeti be.
A nagyobbik probléma az, hogy a bevallások alkalmával különböző azonosítási rendszereket várnak el. A termékdíj törvényben ezt úgy hívják, hogy CSK-kód, ami hét karakterből épül fel. Úgy kell bevallani az érintettnek, hogy meghatározza, például ez egy csomagolóeszköz, ami papírból készül, belföldi beszerzésű és egyszer használatos, stb. Az EPR-rendszernél ellenben 8 karakter van, és nem teljesen ugyanaz a felépítésük.
Ezt nem lehet közelíteni egymáshoz? Ez nemzeti hatáskör, vagy Uniós szintű.
Ez abszolút nemzeti.
Meg kell kérdezni, a jogalkotót, hogy miért gondolták így. Miért nem lehetett, – amit mi 12 éve kérünk, hogy a termékdíjban ugyanúgy a csomagolás legyen a kötelezett, ahogy az EPR-rendszerben a csomagolás lesz az, akkor legalább egyről beszélnénk. Vagy legalább az a kód lenne egyforma. Ha valakinek meglesz ez a kettős kötelezettsége, akkor kétféle adminisztrációt, kétféle nyilvántartást kell vezetnie.
Ha exportálja a terméket, akkor ott megint más lehet a helyzet, mert akkor mit fizet ki, mit igényel vissza, mit nem fizet be?
Igen, export esetén nem keletkezik kötelezettség, mert a hulladék nem Magyarországon képződik. A lényeg azonban az, hogy az új rendszer rengeteg feladatot ró rám. Részben lobbi, részben pedig tájékoztatási feladatokat.
Ennek jegyében februárban három rendezvényünk is lesz. Mindjárt elsején a környezetvédelmi termékdíj változásai, 7-én az egyszer használatos műanyagtermékek (SUP) kapcsán. Február 22-én pedig a már fentebb említett konferencia a jogszabályi változásokról.
De még előttünk áll idén a CSAOSZ elnökség választása is. Kíváncsian várom változik-e összetétele, ha igen, miképp.
Egy további, idén aktuális kérdés: lesz magyar stand az Interpack 2023 szakvásáron Düsseldorfban?
Igen. Öt csomagolószer gyártó, a CSAOSZ és a támogatást nyújtó HEPA közösen jelenik meg. A HEPA és a CSAOSZ képviselőiként személyesen ott leszünk, de csak összefogjuk a standot.
A hazai csomagolóipar mely cégei állítanak ki ezen a CSAOSZ és HEPA fémjelezte közösségi standon?
ABC sorrendben: a Box Print – FSD Packaging Kft., a Codex Zrt., a LászlóPack Kft., a Pandan Kft. és a Sipospack Kft..
Mivel idén az Interpack égisze alatt kerül megrendezésre a WorldStar díjátadó gála, a WPO, a Csomagolási Világszövetség néhány vezetőjét is meg akarom invitálni a standra, hogy lássák, Magyarország, a magyar csomagolások világszinten is jegyzettek.
Köszönöm a beszélgetést!
Csaba László
